Más szemmel

Szexi-e egy szemüveg?

Attól, hogy az ember úgy érzi, mintha mindig is szemüveges lett volna, még nem érzi, hogy szemüveggel született. Megszokta, persze, sőt, el sem tudná képzelni nélküle az életet (ami mégiscsak furcsa, hiszen egy rendellenességről beszélünk).
Nekem sokáig a legrosszabb rémálmaim közé számított az, hogy mondjuk egy lakatlan szigeten eltörnék a szemüvegem. Nagyon át tudtam érezni A legyek ura egyik főhősének (nemcsak szemüveges volt, de duci is) helyzetét, akivel ilyesmi történt. Ha egy IGAZÁN rövidlátó embertől elveszik a szemüvegét, azzal tulajdonképp a létezés biztonságától fosztják meg. Onnantól kiszolgáltatott, szinte képtelen bármit egyedül elvégezni.
Más ez persze, mint azok helyzete, akik születésüktől fogva sötétséghez szoktak; milyen érdekes, olykor a segédeszközök (illetve azok megvonása) teszik leginkább önállótlanná az embert.

A kontaktlencsézés újabb fejezetet nyitott a rémálmaim sorában, rettegésem 2.0-ás tárgya az lett, hogy elutazom, és ott elvesztem a lencsém, vagy mondjuk elszakad. (Félelmem fokozódott, amikor otthon hagytam a pótlencsém). És nem, az nem úgy van, hogy ott van a szemüveg, majd hordod azt. Itt hívnám fel a figyelmet arra a tényre, hogy nőknél a kontaktlencse és a szemüveg egyáltalán nem váltják ki egymást. Igen, vannak azok a percek, amikor az ember inkább meghal, mintsem szemüvegben menjen (lásd: karácsonyi parti). Na jó, most túloztam, és egyébként is, vannak, akik szexiknek találják a szemüveget. Én sem utálom, na de azért… értitek.

A lencseviselés persze macerásabb, lépést se tehetsz folyadékok, meg tárolók meg mifenék nélkül. Ha 7-es a szemed (mint a példának okáért nekem), akkor reggelente csak tapogatózol. Nincs olyan eset, hogy ne a szemüvegemhez nyúljak először, amikor felkelek. Nélküle csak aludni tudok. Meg átvészelni azt az időszakot, amíg eljutok a lencsetárolóig. Aztán van az, mikor a tárgyak nem engedelmeskednek. Piszkos a lencse, beszorul alá valami, szúr a folyadék… huhh. Fájdalmas, kellemetlen és idegesítő. Ha a szemedet nem tudod megfelelően használni, akkor te sem működsz: ha látó szemmel születtél, akkor (csaknem) egy vagy a látásoddal. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a lélek tükre is ez az izé, vagy mi, de most úgy döntöttem, hogy nem egy közhellyel fejezem be a posztomat. Inkább azzal az ábránddal, hogy mi lenne ha… hogyan ébrednék, mi minden változna meg, ha egyszer csak… egy jótündér… nem is, inkább egy lézerszemész-specialista (na jó, a pontos titulusnak még utána kell nézni) megoldaná a gondomat.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!